Friday, 24-Dec-21 11:34:30 UTC
nyúl-péter-2-teljes-film-magyarul-videa

Fekete Zsolt, a város polgármestere arról beszélt: Salgótarján polgárai 1956-ban egyértelműen kinyilvánították, hogy nem kérnek többet a zsarnoki elnyomásból. Az októberi események hatására az acélgyárban és az öblösüveggyárban üzemőrség alakult, 27-én ledöntötték a szovjet emlékművet, 30-án megalakult a Nógrád Megyei Nemzeti Tanács, amely megpróbálta átvenni a hatalmat. Megalakult a Szabad Salgótarján rádió, a munkások pedig sztrájkot hirdettek a szovjet csapatok kivonulásáig. December 8-án ott került sor az egyik legvéresebb megtorlásra. A városvezető kiemelte a történelmi emlékhellyé nyilvánítás fontosságát, mondván, csak a meghatározó jelentőséggel bíró helyek kapják meg ezt a figyelmet. "A 62 évvel ezelőtti salgótarjáni vérontás ilyen volt; belevéste magát városunk történelmébe, lelkünkbe, emlékezetünkbe. A mai napon ezen a történelmi emlékhelyen állított sztélé végérvényesen beemeli a tüntetőket a nemzeti hősök panteonjába, méltó emléket állít az '56-os salgótarjáni mártíroknak, de emlékeztet minket arra is, hogy mindenkor vigyáznunk kell szabadságunkra, ki kell állnunk nemcsak magunkért, de egymásért is az elnyomó hatalommal szemben" – fogalmazott a polgármester.

1956 os forradalom salgótarján sortűz o

Á. Varga László kutatásai szerint "33 férfi, 11 nő és 2 fiúgyerek halt meg a sortűz következtében" a helyszínen vagy a kórházba szállítást követően. Ugyanakkor a salgótarjáni sortűz áldozatainak számát ma sem ismerjük teljesen pontosan, vannak olyan vélemények is, amelyek szerint jóval többen vesztették életüket a nógrádi megyeszékhelyen. A Nógrád megyei kegyetlenkedéseknek, tömeggyilkosságoknak ezzel még nem volt vége. Szakolczai ugyanis mindehhez hozzáteszi: "A pufajkások hivatalos akcióikon kívül is hajtottak végre szabad portyákat, pusztán személyes szadizmusuk kielégítése érdekében. (…) Külön kell szólni azokról az esetekről, amikor a karhatalmistáknak határozott céljuk volt az ellenségnek tartott letartóztatott meggyilkolása: 1956. december 13-án megkínozták, megölték, majd az Ipolyba lökték a salgótarjáni acélgyár nemzetőrségének két vezetőjét. " Az úgynevezett "Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány" élére került Kádár ekkor még egy egyszerű báb volt a megszálló szovjet csapatok kezében.

1956 os forradalom salgótarján sortűz za 1956 os forradalom salgótarján sortűz 2

A Kádár-rendszer születésekor véreskezű diktatúrát vezette be Magyarországon. A forradalom utáni megtorlások egészen 1958-ig tartottak. Később enyhült a nyomás, és sokan elfeledték, illetve mások elfeledtették velük a kegyetlenkedéseket. Sokáig ezen elfeledett emlékek közé tartoztak a sortüzek is. Szakolczai Attila a sortüzekről így fogalmaz Megtrolás és restauráció című tanulmányában: "a szükséghelyzetben Kádár az erőszak olyan formáinak adott teret, amelyek végrehajtására alkalmas erő rendelkezésére állt. A decemberi sortüzek (köztük Eger, Miskolc, Salgótarján, Tatabánya) és a fegyveres erőszak egyéb, tömeggel szemben alkalmazott – utóbb Kádár által elismerten a Rákosi-korszak módszereihez képest is törvénytelen – formái egyaránt célozták a forradalmi nemzet ellenállásának megtörését, és a munkás-paraszt kormány mellett fegyvert fogni hajlandók személyes bosszúszomjának kielégítését. Az 1956. december 8-án Salgótarjánban a tüntető munkásokra és bányászokra leadott sortűznek negyvenhat halálos áldozata volt. "

"Mától kezdve lövünk. " Marosán György kommunista politikus híres-hírhedt mondata volt 1956. december 8-án reggel, amellyel azt jelentette be: új szakaszába lépett a szovjet csapatok segítségével restaurált kommunista rezsim politikája a tömeggyűlésekkel szemben. Marosán György a Steigerwald Ottó vezette munkástanács küldöttségnek mondta ezt, miután az nem volt hajlandó teljesíteni a Kádár-kormány követeléseit. Salgótarjánban, ahol két munkástanácsi vezető letartóztatása nyomán robbant ki konfliktus, néhány óra múlva már folyt a vér. Máig tisztázatlanok maradtak a vérengzés pontos körülményei. A mondat öt héttel azután hangzott el, hogy leverték az 1956-os forradalmat, amelynek utóvédharcai az önszerveződő munkástanácsok tevékenysége és tüntetések formájában még ekkor is folytak. A megmozdulások elfojtására szervezte meg Kádár János kormánya a " pufajkások " néven hírhedtté vált karhatalmat és a Munkásőrséget. Marosán mondatának elhangzását követően immár a hivatalos politika részeként megindult a sortüzek sorozata, amelyek során Budapesten és a vidéki városokban több száz polgári lakos – férfiak, nők és gyermekek – vesztette életét.

1956 os forradalom salgótarján sortűz z

1956 os forradalom salgótarján sortűz da

A városi gyásznapon délután ökumenikus istentiszteletet tartottak a sortűz áldozatainak lelki üdvéért a római katolikus főplébánián, ahonnan az emlékezők mécsesekkel a kezükben sétáltak le a December 8. térre. A téren felavatták és felszentelték a történelmi emlékhelyet jelző sztélét, amely szimbolikájában, formájában megegyezik a többi magyarországi emlékhely márványtömbjével. A lélekharang megszólalása után felolvasták az áldozatok nevét és életkorát, eközben az emlékezők mécseket helyeztek el a sztélénél. Fotó: Komka Péter (MTI)

  1. 1956 os forradalom salgótarján sortűz -
  2. Honnan tudhatom meg, hogy milyen sebességű vezetékes internet szolgáltatás érhető el a címemen?
  3. Szó piknik rakj össze szavakat
  4. Zöld paradicsom eltevése tartósítószer nélkül
  5. Futárszolgálat | A GLS gyorsan és biztonságban kiszállítja csomagját | GLS Hungary
  6. Modern nappali bútor ötletek és képek
  7. Heves megyei hirlap mai száma tv
  8. Szálloda és Irodaház – BudaPart DOWNTOWN
  9. Schaffer erzsébet férje hegedűs tibor
  10. A hatos lottó nyerőszámai és nyereményei - Infostart.hu
  11. 1956 os forradalom salgótarján sortűz e