Friday, 24-Dec-21 19:30:40 UTC
krúdy-győr-felvételi-rangsor-2018

Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Cseke, 1823. január 22. Himnusz a Vígszínház művészeinek előadásában Köszönöm a megosztást!

Youtube

Az online programok mellett számos helyen a szabadtér adta lehetőségeket is kihasználják: van, ahol ruhaszárító kötélre csíptetve vagy hirdetőoszlopokon olvashatnak verseket a járókelők, máshol autóbuszmegállókban tartanak felolvasást. Bár idén a külföldi magyar kulturális intézetek is elsősorban közösségimédia-felületeiken kínálnak koncerteket, kiállításokat, film- és könyvbemutatókat, a berlini Collegium Hungaricum épületére egy tavalyi koncertet vetítenek ki, Rómában ünnepi díszkivilágítást kap az intézetnek otthon adó Falconieri-palota, Pekingben pedig magyar szerzők életét és kínaiul megjelent műveit tableteken és monitorokon mutatják be az intézet kirakataiban. A magyar kultúra napját Erdély-szerte is megünneplik: a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ünnepi műsorával Weöres Sándorra is emlékezik, a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Füst Milán Boldogtalanok című drámáját játssza, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház pedig Farkas Árpád író, költő és műfordító életműve előtt tiszteleg.

A magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad, Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában.

Jubilumi nap a mai - 10 éves a magyar alaptörvény

  1. Fény Az óceán Felett Teljes Film [2016] Magyarul ~ Online | VideA : TV
  2. Isten áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel, nyújts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel. Kölcsey Ferenc - hímnusz | Hungary, Illustrations and posters, Minden
  3. Isten áldd meg a magyart 5
  4. Isten áldd meg a magyart 2019
  5. Isten áldd meg a magyart z

Bár a Himnusz megszületése bölcsőjének számító Szatmárcsekéhez a kárpátaljai települések közül Badaló esik a legközelebb, a Tisza-parti községben korábban nem tartottak megemlékezést a magyar kultúra napján. Mivel a két falu testvértelepülési kapcsolatot ápol egymással, ilyenkor a badalói gyülekezet néhány tagja vett részt a szatmárcsekeiek rendezvényén, melynek keretében a megemlékezés koszorúját helyezték el Kölcsey Ferenc síremlékénél. Így volt ez még tavaly is, de az azóta ránk telepedő világjárvány – mint oly sok mindennek – ennek a hagyománynak is felborította a forgatókönyvét. Ezek után a badalóiak gyülekezeti közösségben méltatták vasárnap a magyar kultúra napját. A helyi református templomban Sápi Zsolt lelkipásztor hirdette az igét, amelyben arról is szólt, hogy minden nemzet számára fontos, hogy ápolja és őrizze hagyományait és kultúráját, amelynek szerves része a himnusza, ami a magyarság esetében ráadásul egy imádság is egyben. Az igehirdetés után Jakab Lajos helyi családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntötte a közösséget, majd rövid történelmi áttekintést tartott a 198 éve, 1823. január 22-én, a Tisza másik partján, Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc által megalkotott Himnusz jelentőségéről.,, Cseke.

Kölcsey Ferenc: Himnusz » Virágot egy mosolyért idézetek, versek

A versben a történelmi megpróbáltatásokat kétszer annyi versszak idézi fel, mint a dicsõség évszázadait. A dicsõ múlt példái: 1. honfoglalás, 2. az Árpád-házi királyok alatti "felvirágozás", 3. Mátyás gyõzelmei. A "Hajh! " indulatszóval következik be a fordulat. Következnek a történelmi megrázkódtatások: 1. tatárdúlás, 2. török hódítás, 3. a megvert szabadságharcosok bujdosása. Megszólal a költeményben a nemzeti önbírálat is: Kölcsey a magyarság lelkiismeretét ébreszti, s a bûntudatot szítja fel versében. Nem csak az ellenség túlereje, hanem a belsõ viszály is részese volt az ország romlásának: "Hajh, de bûneink miatt / Gyúlt harag kebledben"; és "Hányszor támadt tenfiad / Szép hazám, kebledre". A "vérözön" és a "lángtenger" a vérbe fojtott szabadságtörekvésekre vonatkozik. Erre a hõsi múltra utal a versben a Rákóczi-nóta egyik rímpárja, a tép—nép, melyet Kölcsey a vers belsejébe rejtett. A Rákóczi-nótában így fordul elõ ez a rím: "Jaj, régi szép magyar nép, / Az ellenség téged mikép / Szaggat és tép".

A mi himnuszunk »csupán« ima, fohász a Magyarok Istenéhez. " Ezt követően Ferenci Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze, a badalói presbitérium tagja szavalta el a Himnusz mind a nyolc versszakát. A folytatásban a KMKSZ helyi első embere arról beszélt, hogy olyan időket élünk, hogy nemcsak magyar nyelvünk, kultúránk és identitásunk ellen, hanem himnuszunkkal szemben is kifogásokat emelnek, már ezt is támadás éri, amit nem is olyan régen tapasztalhattunk meg annak egy nyilvános fórumon történő elhangzása után. Mint mondta, mindez mégsem akadályozhat meg bennünket abban, hogy ne gyakorolhatnánk hitünket, ne használhatnánk anyanyelvünket, ne emlékeznénk meg magyar kultúránkról, így a himnuszunkról is. Ne féljünk, merjük hangoztatni, hogy: "Isten, áldd meg a magyart! …" A megemlékezés végén a gyülekezet együtt énekelte el a himnuszt. ( felvégi)

Kölcsey Ferenc: Himnusz - 2021. március 12., péntek - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy

"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" – mondta a kezdeményező. Azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. Többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, valamint a közművelődés minőségfejlesztéséért járó Minősített Közművelődési Intézmény Címet és a Közművelődési Minőség Díjat, a legjobb szolgáltatást nyújtó könyvtáraknak a Minősített Könyvtár Címet, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.

Nemzeti imádságunk, a Himnusz Jézustól tanult imádságunk az Úri imádság, más néven a "Miatyánk... " Ez minden keresztyén közös imádsága. Van egy különleges imádságunk, amelyet minden magyar ember tud kívülről, akár hívő, akár nem. Ez az imádságunk a Himnusz. Nemzeti imádságnak is nevezzük. Összeköt minden magyar embert, akár az ország határain kívül, akár belül élnek. A világon nagyon sok helyen élnek magyarok. Nekik a Himnusz ugyanazt jelenti. Amikor éneklik, a hazájukért imádkoznak. 1844. február után – Erkel Ferenc megírta a Himnusz zenéjét. "Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a Himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fi am, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang-hang után olvad.

Isten, áldd meg a magyart Jókedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors, akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A multat s jövendőt! Õseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben: Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában. Bércre hág, és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette.