Friday, 24-Dec-21 20:57:18 UTC
hány-csigolyája-van-egy-embernek
  1. Video
  2. Youtube

A megkérdezettek a dohányzás hatása az emberi testre a felsorolt betegségek közül a tüdőrákról, a szívbetegségről és az asztmáról állította azt, hogy e betegségeket biztosan vagy valószínűleg okozhatja a passzív dohányzás. Mindez azért fontos, mert a dohányzás kockázatait illető tájékozottság ellenére nem csökken a dohányzás az országban. A Gallup intézet felmérése szerint a magyar népesség körülbelül egy harmadát kitevő dohányzók társadalma nem szűkült az elmúlt öt év során és közöttük egyre több a nő és a fiatal. Azonnali hatás Az első cigaretta elszívása általában nem okoz különösebb jó érzést: köhögés, szédülés enyhe hányinger jelentkezik, általában ilyenkor még le sem tüdőzik a füstöt. A dohányzás hatása az emberi testre rendszeres dohányosoknál a nikotinhiány miatt fellépő tüneteket enyhíti a cigaretta, ezért érzik, úgy hogy nyugtató hatású. A rendszeres dohányzás hatásai A rendszeresen dohányzóknál a dohányzás szervezetre gyakorolt hatásai nem kizárólag a nikotin számlájára írhatók, sőt a hosszú távú hatásoknál nagyobb egészségkárosító szerepe van a belélegzett füst irritáló kátránytartalmának és a CO kötődésnek mint a nikotin függőséget okozó hatásának.

Video

Nikotin IUPAC -név ( S)-3-(1-metil-2-pirrolidinil)piridin Kémiai azonosítók CAS-szám 54-11-5 ATC kód N07 BA01 Gyógyszer szabadnév nicotine Gyógyszerkönyvi név Nicotinum Kémiai és fizikai tulajdonságok Kémiai képlet C 10 H 14 N 2 Moláris tömeg 162, 23 g/mol Sűrűség 1, 01 Farmakokinetikai adatok Biológiai felezési idő 2 óra Terápiás előírások Terhességi kategória Category X Alkalmazás dohányzás, szippantás (tubák), rágógumi, snüssz A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület. Nevét Jean Nicot de Villemain francia diplomatáról kapta, aki a 16. század második felében elterjesztette a tubákolás szokását a francia királyi udvarban. Főleg a burgonyafélék termelik: nagy mennyiségben található a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. [1] A szervezetben aktiválja a nikotinos acetilkolin receptorral rendelkező sejteket, az így felszabaduló adrenalin pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vér glükóz-szintjét, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztók hozzászoktak.

  1. Msa és a medve 27 rész magyarul videa
  2. Osztrák és Német adótanácsadás
  3. A nikotin hatása a szervezetre 4

Youtube

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a magasabb feszültségen melegített e-folyadék ártalmas vegyi anyagokat hozhat létre, most azonban a tipikus e-cigaretták használóit érő ártalmakra voltak kíváncsiak a tudósok. Az oldószer önmagában nem károsítja a DNS-t, a nikotin és az oldószer együtt ugyanazt a kárt okozza, mint a nikotin egyedül", foglalta össze Tang. Emberi tüdő- és hólyagsejtek laboratóriumi tenyészeteit is kitették a nikotin hatásának és ugyanazt állapították meg, mint az egereknél: károsodott a DNS és a sejt önjavító képessége. A kutatás következő szakasza már folyamatban van: az egereken hosszú távon vizsgálják a nikotin és az e-cigaretta gőzének hatását, hogy megtudják, valóban kialakul-e rákos daganat, közli a lap.

A nikotin inkább izgató hatású, az ellazulás és kellemes érzés a nikotin iránti vágy kielégítéséből fakad. Az ellazultságot azonban az ember más, drogmentes úton is elérheti. A rendszeres dohányzás bódulatot nem okoz, de az elvonását fizikai és pszichikai tünetek egyaránt kísérik. Dohányzásnál a fizikai függőséget a nikotin okozza, melyhez a szervezet hozzászokik. Nikotin hiányában elvonási tünetek jelentkeznek az első 24 órában és egy hónapig is tarthatnak. Erősségük függ a megelőző dohányzás intenzitásától. A fizikai (testi) megvonási tünetek közé sorolhatjuk az alábbiakat: rossz hangulat, depressziós tünetek, ingerlékenység, harag, szorongás, nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, fokozódó étvágy és súlygyarapodás, alvászavarok, álmosság, fáradtság. Bár a fizikai függés elvonási tünetei nem veszélyesek (nem hasonlíthatók az alkohol vagy heroin elvonás következtében létrejövő életveszélyes állapothoz), ám a kifejezett pszichés függés, a szer elfogadottsága és könnyű hozzáférhetősége miatt a leszokás nagyon nehéz.

A pszichikai függőség a rágyújtás rituális mozdulata után 18-20 másodperccel az agyba jutó nikotin okozta kellemes érzés megszokása miatt alakul ki az emberben. A rágyújtás mozdulatsora és az ezután kapott nikotinlökés feltételes reflexet alakít ki, mint Pavlov híres kutyájában a csengetést követő táplálék. A dohányzáshoz kapcsolódó egyéb kellemes helyzetek, mint pl. pihenő, evés utáni időszak, társaságban dohányzás, rágyújtással stresszhelyzetben időnyerés, nyugtatás tovább fokozza a pszichés függést. A dohányos a rágyújtás rítusához kellemes érzést asszociál. Becslések szerint a dohányosok nagyrésze függőnek tekinthető. Pszichiátriai betegeknél a dohányzás több mint 2x gyakoribb, mint egészségeseknél (30-35% körül), alkoholistáknál az arány 90% körüli. A dohányzás kipróbálása többnyire tizenéves korban, egyeseknél nem ritkán 10 év alatt történik meg. A dohányzás kipróbálásának több oka is lehet, pl. : kíváncsiság, tiltott dolog kipróbálása, lázadás pl. a szülőkkel vagy az iskolával szemben, a dohányzó szülő mintájának követése, csoporthoz tartozás kifejezése, a dohányzás, mint a felnőttség szimbóluma, kudarcok ellensúlyozása.